2017. szeptember 17., vasárnap

Rozsdák, kopások a való életből - értsük meg, alkalmazzuk, improvizáljunk

Ez most egy kicsit rendhagyó írás lesz. Megpróbálom a saját nézeteimet megosztani veletek, és azt, hogy ÉN hogyan gondolkodom. Remélem lesz akinek segít.





Szeretném leszögezni, hogy ezzel az írással inkább a hobbival még most ismerkedők részére szeretnék segítséget nyújtani. Nyilván lesznek olyan profik, akiknek felakad a szeme, az olvasáskor.

Szóval miért is írom én ezt az egészet. Mert néha egyszerűen nem értem az elkészült maketteket. Közben pedig pontosan tudom, mi is a jelenség háttere, amit nagyon is üdvözlök.

"Ez nem normális! Már megint hülyeségeket beszél! Egy bejegyzésen belül háromszor mondd ellent saját magának. "

Nos, igazatok is van meg nem is.

Vizsgáljuk meg;

1; Nem értem az elkészült maketteket.

Sokan mondják, hogy a makettezés egyik lényegi része, hogy történelmileg hű maketteket készítsünk. Ezzel egyet is értek. Van az a pont amikor már kicsit túlzásba megy a dolog, de megértem az alap tézist. És közben látok olyan T-34-est például, amely agyon koszolva, koptatva büszkélkedik az asztalon. Holott a T-34-esek túlélési ideje (egyes kutatások szerint) nagyon kevés esetben haladta meg a 3 hetet. Ennek leginkább humán oka volt, és nem az, hogy a harckocsi nem lett volna ütőképes. Egy ilyen friss harckocsi, koszolódik az igaz, de nem annyira amennyire néha látjuk.

2; Pontosan tudom mi a jelenség háttere.

Ez pedig nem más, mint kitűnni a tömegből, valami felejthetetlent alkotni. Itt jön a képbe a legmegosztóbb dolog a makettezők körében. A művészi szabadság. Igen. Én üdvözlöm ezt a tendenciát. A makettezés 90%-unknak hobbi. Stresszmentesítés. Kikapcsolódás. A bennünk rejlő kreativitás felszínre hozása.

Mig Jimenez mindig azt mondja, hogy illúziót teremtünk a makettek elkészítésekor. Ezt az illúziót nagyon sokféle módon érhetjük el, és kell is, hogy nagyon sokféle módot megismerjünk, megértsünk.

És itt elérkeztünk a legfontosabb dologhoz, a megértéshez.

Ahhoz, hogy akár a precíz történelmi hűséget, vagy a művészi szabadsággal adott lehetőségeket megvalósítsuk, meg kell érteni, hogyan keletkeznek az általunk megjeleníteni kívánt hatások.

A Facebook oldalon kikerült ez a kép, egy kérdéssel. Vajon mitől ilyen a tető?



Érkezett rá helyes válasz. Ennek nagyon örültem, és köszönöm az interakciót.

A válasz pedig ez volt:

"A gallyak, ágak bőven végig tudják így karistolni, hogy aztán utána utat találjon magának a rozsda. Általában együtt jár egyik másik visszapillantó be/letörésével. (Nagy Péter)" 
És igen. Valóban ez történt. A gép a Mátra Erdészet Zrt egyik többcélú erdészeti rakodógépe.


Hogy miért ezt a kis gépet hozom fel példának? Mert pontosan tudjuk - így civil fejjel is - hogy mit csinál a kis szörnyeteg munkaidőben, így az őt ért hatásokat is el tudjuk képzelni. Egy harci szerkezetnél nincs ilyen könnyű dolgunk, hiszen nagyon kevesünknek van tényleges harci tapasztalata mondjuk egy Tigris harckocsival, vagy egy Spitfire-el. Az összes tudásunk, filmekből, dokumentumokból, leírásokból, korabeli fényképekből jön, illetve szemtanúk 20 évvel későbbi visszaemlékezéseiből. (ez is megérne egy külön témát)

De nézzük mire is gondolok.

Vegyük például a hátulját. Ezt egyértelmű. Tolat, forog jobbra-balra, az erdő mégsem sztráda. Bokrok, fatörzsek akasztják meg. Mivel van egy olyan része, amelyik az alváz síkjából kiáll, ezért leginkább az kopik. De akkor miért nem kopik a többi rész. Ez is elég egyszerű. A gépkezelő hallja a recsegés ropogást, és megáll.


Szépen lassan eljutunk egy felismeréshez. Kíváncsi vagyok ki kapizsgálja már a dolgot.
De menjünk tovább.

A következő dolog, amelyet megvizsgálunk az maga a rakodó szerkezet. Nézzünk egy általános képet.



Azért kapta az ívet szegény, rendesen. Mivel a Kramer cég az 1980-as években készítette el az első ilyen típusú négykerekű rakodókat, 312-es névvel, ez a 412-es is legalább 30 éves lehet.

Hoppá! Álljunk meg egy kicsit. Itt van előttünk egy 30 éves munkagép, amely az év nagy részében dolgozik. És kb úgy néz ki mint a mostanság megjelenített második világháborús harckocsi makettek. Hogy is van ez? Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy egy-egy harckocsi, maximum 3 évet élt túl.

Itt az ideje egy kicsit átgondolni a dolgokat. 30 év Vs. 3 év.

Azért is választottam bemutatásra ezt a rakodót (a gépen van vagy 2000 fotó munkagépekről), mert nagyjából azonos behatások érhették mint a harckocsikat. Erdőkön gázol át, potyog rá mindenféle, folyamatos külső behatások érik.

De mindig elkalandozok.

Szóval. Kopások a rakodó karon. Sok matek nem kell hozzá. Ágak-bogak, ütnek vernek, potyog minden. El tudjátok képzelni igaz? És itt a leglényegesebb momentuma az egész témának.

El kell képzelned mi történik egy eszközzel napi körülmények között! 

Ehhez kell még valami a képzelőerőn kívül. Az hogy tisztában legyünk az adott típus sajátosságaival. Hogy működik, mi a feladata, mit csinál, milyen emberi és természeti behatások érhetik. Tehát mindenképpen utána kell nézni az adott típusnak. Szerencsére most már ott tartunk az internetnek hála, hogy igen széles palettája van az elérhető szakirodalmaknak, fotóknak.

Tehát elképzeljük mi történik szeretett masinánkkal.

És megint egy fontos dolog, amit meg kell említeni. Nagyon sokan kezdenek neki a makettnek úgy, hogy építenek, festenek, és megcsinálják a koszolásokat, szépen a nagykönyvben megírt módszerekkel, és a végeredmény nem jó.

Én egy kicsit másképp csinálom. Rengeteg referencia képet nézegetek, és visszafele építem fel a makettet. Hogy hogy is van ez? Ez megint meghülyült ...

Nem. Vagy, de - ahogy Zoli barátom mondta, egyikünk sem 100-as.

Én először a képek alapján elképzelem mit akarok látni. Némely esetben a fontos dolgokat le is írom egy külön jegyzetfüzetben. Majd visszafele kezdem el a rétegenként leírni mit mikor kell csinálni. Ahhoz például, hogy egy ilyen rakodókart elkészítsek a következő képen állok neki.

Megnéztem a képet. A az egyik kar élein végig kopás van. Miért? Mert ráesik a faág, beakad a lombokba, oké, ez megvan.

Ahhoz hogy ezt meg tudjam mutatni két út létezik. az egyik chipping folyadék - vagy hajlakk technika - a másik a kézzel történő festés.

Vegyük a kézzel történő festést. Kell hozzá sötét barnás (csokoládé barna mondjuk) szín, valamint az alapszín egy picit világosított változata azokhoz a fehéres foltokhoz. De ehhez meg kell csinálnom az alapszínt előbb, és utána felfesteni a kopásokat.

Az alap színhez - ami jelen esetben sárga - alapozni kell. Mivel a sárga világos szín, ezért vagy szürke, vagy fehér alapozóval alapozom. Feketével nem érdemes, mert sokkal sötétebb tónusa lesz a makettnek, ráadásul a koszoláskor még jobban sötétedik.

Látok felületi sérülést, ami benyomódás, horpadás. Akkor az építés folyamán ki kell alakítani azt is.

Tehát ahogy olvastátok, visszafele mentem.  (remélem nem túl zagyva) Ha chipping technikát alkalmazok, akkor teljesen más a rendszer, azt majd egy másik cikkben leírom.


Egy-egy gépen elég sok fajta sérülés jelentkezik. Lehet ez emberi behatás, vagy környezeti.

A következőkben az emberi behatás egyik iskolapéldáját mutatom meg nektek ezen a pótkocsin, amelyet Bács-Kiskun megyében találtam a szántóföld szélén.



A vontatmány szintén elég idősnek néz ki. Ezt a festésből lehet elsősorban kikövetkeztetni. Ilyen hihetetlen strandkorlát kék színei voltak a 80-as években az IFA-knak. Tehát ez a jószág is vagy 30 éves.

Én most elsősorban a az oldalán lévő nagyobb rozsdafoltra szeretnék koncentrálni.

Vegyük elő a metódust, amit fentebb leírtam.

Hogy működik, mi a feladata, mit csinál, milyen emberi és természeti behatások érhetik.

(ne felejtsük, hogy most csak az oldalán lévő nagy rozsdás foltot vesszük górcső alá)

Hogyan működik?
- Felcsukják, kinyitják, kézi erővel, a végén lévő kallantyúk kinyitásával, majd hagyják lecsapódni.

Mi a feladat?
- Megakadályozni hogy a rakomány kiboruljon.

Mit csinál?
- Egyben tartja a rakományt.

Milyen emberi és természeti behatások érhetik
- emberi behatás: Lenyíláskor elengedik, hogy csak úgy durran, felcsukáskor pedig támasztják, és ütik mint a répát, hogy a helyére menjen.

Milyen környezeti hatások érik?
- Minden, mivel ezeket az eszközöket legritkább esetben tárolják garázsban.

Ahogy látható kiemeltem a fontosabb befolyásoló tényezőket.

Nézzük. Ha jól megnézzük a rozsda folt elhelyezkedését, akkor láthatjuk, hogy lenyíláskor nekiütődik a keréknek. Felcsukáskor, nem az alját fogják megtámasztani, hanem a teteje fele, illetve ha erőt alkalmaznak szintén ebben a régióban fognak ráütni. Így azokon a területeken szépen lassan lekopik az elsődleges korrózió védelem, a festék. Innen már a környezeti hatás folyamatosan fejti ki a tevékenységét.

Tudni kell, hogy ezek a korróziós hatások nem állnak meg egy helyen, hanem szépen sunyiban elterjednek, folyamatosan növelve a területet.

Táddddááám! Már értjük hogy lett ilyen! És mivel ennyit foglalkoztunk vele, szépen lassan beleivódik a képzeletünkbe.

És most jöhet a visszafele építkezés ...



Remélem sikerült egy kis inspirációt adni, és megérteni hogyan készítsünk megfelelő illúziót a makettünknek.

És akkor most melyik a jó? A történelmi hűség? Vagy az alkotói szabadság?

Mindkettő. Mert nem tudsz 100% történelmileg hű makettet készíteni.

"Ha erre törekedsz, építs 1:1-es harckocsit fémből" - by Mig Jimenez.

tehát illúziót kell alkotnod. Illúziót pedig csak művészi megoldásokkal tudsz megjeleníteni.

A kérdést inkább úgy kell feltenni, hogy mennyi az annyi? Mennyit koptassam, koszoljam.

A válasz nem egyértelmű. Nagyon kevés harctéri gépről létezik részletes 360 fokos fotó ... Jah egy sincs ... :D Szóval. Mindig tedd fel a kérdést; Hogy működik, mi a feladata, mit csinál, milyen emberi és természeti behatások érhetik.

Hogy ezekre megnyugtatóan tudj válaszolni, járj ki munkagépeket nézegetni. Nézd, hogy dolgozik, hol járkál a kezelő, mit csinál, majd fotózd körbe.

Értsd meg! Figyelj a részletekre! És improvizálj! Legyél egy picit történész, egy picit művész, de elsősorban;

ÉREZD JÓL MAGAD! 

Végül még pár kép. Jó játékot ;)













 Fotók/írás: netuddggi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése