A technikákat, a készletben található "step-by-step" alapján készítettem el - nem feltétlenül úgy ahogy mutatták. Folytassuk hát.
Az előző részben kitértem az alap leverődés technikára. Most megpróbálunk egy kis életet verni ezekbe a kopásokba, leverődésekbe. IDE KATTINTVA megnézhetitek az első írást.
Előre szólok, hogy pár helyen elrontottam, pár helyen pedig direkt túlzásokba estem. Mindkét esetben közölni fogom, melyik-melyik.
FONTOS! NEM VAGYOK PROFI! KÖVETEK EL HIBÁKAT. MÁSKÉPP CSINÁLOK BIZONYOS DOLGOKAT. BIZTATOK MINDENKIT, HOGY PRÓBÁLKOZZON! AZ ITT LEÍRTAK AJÁNLÁSOK, NEM PEDIG KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰEK!
Az előző írásban eljutottam odáig, hogy ecsettel, és szivaccsal elkészítettem a kopásokat, karcolásokat, leverődéseket. Folytatva a "step-by-step" instrukcióit, most kiemeltem ezeket a kopásokat, úgymond mélységet adtam nekik, hiszen a való életben is látszódik mélység egy-egy ilyen esetben.
Ehhez a nem készletben található festéket használtam. Hogy miért? Mert jelenleg egy sivatagi festésen dolgozunk. Ilyenkor vagy az alap színt világosítjuk meg, vagy keresünk valami olyan színt, ami közel áll az alap színhez, de annál világosabb. Lehet sokkal világosabb is, később úgy is eldolgozzuk a különbséget.
Itt is igaz, hogy nem dolgozunk száraz ecsettel. Tehát a metódus a következő. Az ecsetet belemártjuk vízbe (én a Vallejo Airbrush Thinner-jét - hígító - használtam), és kihúzzuk annyira, hogy éppen csak nedves maradjon. A tubusban a festéket jól felrázzuk (tehetünk bele csapágy golyót - én kifejezetten az ilyen akril festékekhez árult terméket használom), és kinyomunk egy keveset a palettánkra. Jut eszembe ideje lenne elkészítenem a saját vizes palettámat. Az ecsetet megint megnedvesítjük, és úgy vesszük fel a festéket, amit egy egyenletes, kicsit megcsavart húzással letörlünk a papír törlő kendőn. Így elkerülhetjük azt, hogy az ecseten maradt sok festék kontrollálhatatlanul szétszaladjon a felületen.
És itt szólok, hogy egy kicsit eltúloztam a technikát! Csak azért, hogy látszódjon rendesen.
Először is, a torony oldalán a nagyobb karcolások eléggé erősek lettek. Nem kell ilyen vastagot csinálni. (Köszönöm Sensei a felvilágosítást, és az instrukciókat!) Másrészt nem minden esetben szerencsés a teljes kopást körbefesteni. De lássuk miről is van szó!
A torony oldalán lévő nagyobb kopásokat felesleges volt körbe festeni. Ez volt az első hibám, de szerencsére vannak barátaim, akik rám szólnak, hogy mennyire együgyű vagyok, és nem csak a "veldángrétdzsáb" frázist mondogatják. Köszönöm Sensei!
Tehát tessék tanulni a hibámból, és nem így csinálni! A legjobb megoldás ilyenkor, hogy ha a sötét vonal alá húzod meg finoman a világosabbat. Nem kell tökéletesnek lenni, csak kövesse a sötét kopást.
De lépjünk tovább. A következő lépésként egyfajta rozsdás lerakódást készítettem el. Ezzel kapcsolatban nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy tessék józan paraszti ésszel gondolkodni, és amennyiben lehetséges keresni az Interneten referencia fotókat. Gondoljuk át hova rakódhat le olyan kosz, amely később esetlegese nedvesség hatására rozsdaképződést okoz, és hogy jelenhet ez meg. Első sorban mélyebb sarkokban ülhetnek meg ilyen szennyeződések, valamint a nagyobb kopások felületén is kialakulhatnak.
A szettből ehhez a 70.872 számú csokoládé barna festéket használtam.
A szettből ehhez a 70.872 számú csokoládé barna festéket használtam.
 |
| Jah, tudom, nem túl esztétikus a nagy virsli ujjaimat nézegetni, de ez van |
Az előzőkben leírtak szerint vittem fel a festéket. A kopáson nem dolgoztam el, csak egy nagyon halvány réteget hagytam ott, ezzel is adva egyfajta mélységet. Azonban máshova is fel lehet vinni ezt a matériát és el lehet dolgozni. Most áldom igazán az eszemet, hogy lelakkoztam. Később meglátjátok miért ...
Fogtam egy szélesebb lapos ecsetet, és hígítóban megnedvesítettem. FONTOS! Ne tocsogjon az ecset a hígítóban. Éppen csak nedvesnek kell lennie. Óvatosan eltüntetjük a feleslegesnek ítélt festék mennyiséget. Ehhez FONTOS, hogy folyamatosan tisztán tartsuk az ecsetet. Kicsit tunkolunk, aztán kihúzzuk a papírtörlőn az ecsetet. Amennyiben veszít a nedvességéből a fent leírtak szerint újra nedvesítjük.
Nagyon szép eredményeket érhetünk el, ha türelmesek vagyunk. Természetesen ezt a technikát bármelyik színnel alkalmazhatjuk.
A következő lépést teljességgel elszúrtam. Ez van ha az ember kapkod, nem figyel oda. Jönnek a világosabb rozsda színek.
Ennél a lépésnél elsősorban közvetlenül a leverődésnél kialakult rozsdaréteget szeretnénk megjeleníteni.
Emlékeztek, hogy fentebb írtam, mennyire áldottam az eszemet, hogy korábban lelakkoztam a felületet? Igen? Amikor véget értek ezek a lépések akkor téptem a maradék hajam, hogy miért nem tettem meg most is? Vagy miért nem vártam 1 de inkább 3 órát a száradással? Vagy miért nem gyorsítottam meg a száradást hajszárítóval?
Ugyanis bármennyire is furcsa, de a hígító képes leoldani a friss festést! :(
Ugyanis bármennyire is furcsa, de a hígító képes leoldani a friss festést! :(
Gyönyörűen elszúrtam ... Tanulság; NE hígítóval dolgozzunk ilyenkor. Bőven jó a víz. Vagy lakkozzuk le az eddigi munkáinkat.
Folytatása következik.
Fotó/írás: Nettudggi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése