Műgyanta makett kezdőknek is

Mint már az év eleje óta emlegetjük szeretnénk változtatni, minél színesebbé tenni mind ezt a blogot, mind a makettek.hu-t.

Így néha-néha kilépünk az makettbolt ajtaján, és másfele is elkalandozunk. Szeretnénk nektek minél szélesebb ismeret anyagot nyújtani, a makettekről, és azok elkészítésétől.

A következőkben a Magyar SBS Model egyik termékéről osztja meg velünk Szabó Gábor a véleményét, és tapasztalatait.

Műgyanta makett kezdőknek is

Írás/képek: Szabó Gábor 

Én voltam a legjobban meglepődve, amikor arra eszméltem, hogy az SBS Caudron 600-asa alig töltött el egy hetet a munkaasztalomon és elkészült. 

Lassú makettező vagyok, így azt mondom, na ez igen! Amikor a Moson Show-ról jöttem haza, annyira tele voltam makettes élményekkel, hogy azt gondoltam, szükségem lesz egy kis időre, mielőtt nekikezdenék bárminek - biztosan sokaknak ismerős ez az érzés, miután olyan magas színvonalú munkákat látnak, hogy inkább áttérnének a horgolásra. 

Ez a makett azonban nem hagyott békén, így már másnap megcsináltam a belsőt és következő nap együtt voltak a törzsfelek és a szárnyak... Az előrehaladás olyan gyors volt, hogy igazán csodálkoztam (vagy az is lehet, hogy mostantól több jó makettet kellene építenem :) ).

A készletet annyira okosan tervezték meg és az öntés minősége annyira jó, hogy az építési folyamat során semmiféle dráma sem volt. Volt már dolgom korábban is SBS készlettel (a DH 88-ról van szó: ) és amiket ott észrevettem, itt is igaznak bizonyultak: a készlet illeszkedése túl jó.

Vicces ilyet leírni egy makett esetében, de tényleg ez a helyzet, ami a 3D-s technológia eredménye. Mivel a tervezés számítógéppel, a prototípus pedig 3D nyomtatóval készül, így a darabok pontosan akkorák, mit a tervrajzokon, így - különösen a belső elemeknél - az illeszkedés annyira pontos, még egy nagyon vékony ragasztó réteg is problémás lehet.

Egyébként ez nem akkora probléma, mint aminek hangzik. Egyszerűen először ellenőrizni kell az illesztést minden ragasztás előtt (és egy kicsit le kell csiszolni az alkatrészekből, hogy legyen elég hely a ragasztó számára). Semmi olyasmi, ami az átlagos makettező képességén túlmutatna, a próbaillesztés pedig amúgy sem árt ha műgyanta makettet épít valaki.
Ahogy az összes műgyanta makettemnél, a nagyobb illesztéseket (meg ahol lehet és hely van rá) megerősítettem acéldróttal; főleg mivel ez a makett a tervek szerint majd sokat utazik. 

Ezúttal a piros svéd festésre esett a választás, mivel állítólag azt senki sem akarja megépíteni - meg a piros belépőél nagyon jól áll az ezüst színű gépnek. Az utasítás ezüst színt ír elő - van fenn a neten pár igazán jó kép ezüst C600-ról - ami valójában alumínium tartalmú védőfesték volt. A gép eredetileg fa / szövetborítás szerkezetű.

Kedvenc színem erre a Tamiya TS-17 (dekantálva és festékszóróval fújva). Némi művészi szabadsággal élve a motorburkolatot (ami fémből készült), és a szárnyban lévő tartályok fedelét (szintén fém) Alclad polírozott alumíniummal és a Vallejo duraluminium színekkel festettem. Ez ad némi vizuális izgalmat az egyébként elég egyszerű festésnek.

Általában nem szeretem a matricázást (a küzdelem az ezüstöződéssel, gyűrődéssel, szakadással ... brr), de ezúttal meglepően jó volt az élmény.

A hosszú csíkoktól eléggé tartottam például, de ezek a matricák első osztályúak! Nagyon vékonyak, ezért folyamatosan nedvesíteni kell a felületet, amikor pozícionáljuk őket, de elég erősek ahhoz, hogy jól bírják az igazgatást.

Miután a felesleges vizet letöröljük, gyönyörűen a felületre simulnak. Nem használtam matrica felület előkészítőket (setting), csak később egy kis Micro Sol-t, amelyre a matricák szépen reagáltak: ez jól látszik az orrgyűrűnél - nem volt szükségem arra, hogy a matricázás után bárhol festékkel vissza kelljen javítanom, ami ilyen csíkos matricáknál és az orr bonyolult íveinél nagy szó.

Ez azért különösen jó hír, mivel az SBS a közelmúltban egyedi matrica készleteket is készített, és feltételezem, hogy ezek is így viselkednek majd. Végül minimális koszolás következett, de ezeket a sportgépeket mindig kínosan tiszta állapotban tartják, ezért nem akartam túlzásba vinni.

Ez volt az idei leggyorsabb építésem idén, ráadásul egy gyanta készletből :) nem nagyon hiszem, hogy belátható ideig bármi is felül tudja múlni. A legnagyobb problémám most, hogy mit vegyek elő legközelebb, ami nem töri meg az élményt. Talán egy Tamiya-át?

 Pár szó a Caudron C.600-ról azok, akik nem ismerik ezt az elegáns kis sportgépet (aviastar.org szerint): "A Caudron C.600 Aiglon (sasfiók) könnyű túra monoplánt az 1930-as évek kiemelkedő francia tervezője Marcel Riffard tervezte.

Átvették az új, 1933-ban bemutatott Caudron és Renault modellek szerkezetét hozzá. Az első két prototípust 1935 márciusában Issy-les-Moulineaux-i repülték be.

A C.600 alacsony szárnyú konzolos szerkezetű egyfedelű repülőgép tandem nyitott pilótafülkével. Mint az összes Riffard által tervezett repülőgép, ez is kiváló aerodinamikai tulajdonságokkal rendelkezett és kivételesen jól repülhetőnek bizonyult.

Az Sasfiókkal" számos kiemelkedő sport eredményt vagy rekordot értek el: Andre Japy egy egyszemélyes C.610 verziót repült Párizsból Saigonba 1935. december 12. és 16. között 128 km / h-s átlagsebességgel.

A típust különösen kedvelték a francia női pilóták is: madame Dupeyron és Lion 1937-ben és 1938-ban repültek Aiglonnal több új női távolsági repülési rekordot, míg Suzanne Kohn 1939-ben repült Franciaországból Madagaszkárba Aiglonnal.

A típusból összesen 203 darab készült, többségükben polgári tulajdonosok számára, sokat később felszereltek zárható pilótafülke tetővel is. Számos példány külföldre került, ezek közül 14 Spanyolországba, kettőt Argentínába és egy Japánba is exportáltak.

Az 1939-es háború kitörésekor sok gépet a francia kormány lefoglalt és azokat az Armee de I'Air-t összekötő repülőgépekként használta. A C.600-os többségét - mintegy 178-at - egy 75 kW-os Renault 4Pgi Bengali Junior motor hajtotta.

 Szabó Gábor, Pécs, 2017.05.20.